Alapszabály
A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI RÖPLABDA SZÖVETSÉG
ALAPSZABÁLYA
1. §
(1) A Hajdú-Bihar Megyei Röplabda Szövetség (a továbbiakban: Szövetség) Hajdú-Bihar megyében működő, a röplabda sport irányítására, feladatainak ellátására létrehozott, a röplabda sportágban sporttevékenységet folytató sportszervezetekre és magánszemélyekre épülő, munkájukat összehangoló, segítő és támogató, önkormányzati elven működő közhasznú szervezetként tevékenykedő származtatott jogalanyiságú társadalmi szervezet, a Magyar Röplabda Szövetség mint országos sportági szövetség területi alapon szerveződött szervezeti egysége, amely működését a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk), az Egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Et) a Sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Sporttörvény), illetőleg a Közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Kszt), valamint Alapszabálya, a Nemzetközi Röplabda Szövetség (FIVB) és az Európai Röplabda Konföderáció (CEV) alapszabályai szerint fejti ki.
(2) A Szövetség tevékenységi körében megyei hatáskörrel és speciális illetékességgel rendelkezik. A Szövetség hatáskörét és illetékességét a MRSZ e tárgykörre vonatkozó döntése határozza meg. A Szövetség alapszabálya nem lehet ellentétes a MRSZ alapszabályával és belső szabályzataival.
(3) A Szövetség – figyelemmel az (1) és (2) bekezdésekben foglaltakra – jogosult Hajdú-Bihar megyében a Röplabdával kapcsolatos tevékenységeket (Strandröplabda, Parkröplabda, MIX -röplabda, Ülőröplabda, stb.) szervezni és irányítani.
(4) A Szövetség származtatott jogalanyiságú, jelen alapszabályban és a MRSZ Alapszabályában meghatározott korlátozások mellett önálló jogi személy, képviseletét az elnök, és az általa meghatározott esetekben, az ügyek meghatározott csoportjára nézve, átruházva a titkár látja el. A bankszámla feletti rendelkezéshez minden esetben az elnök és a titkár együttes aláírása szükséges.
(5) A Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és pártoknak anyagi támogatást nem nyújt.
(6) A Szövetség alapszabályán kívül rendelkezik a Sporttörvényben meghatározott, illetve külön jogszabályokban megállapított, a Szövetségek részére kötelezővé tett szabályzatokkal.
(7) A Szövetségre a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) és az Egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (Et.), valamint a Közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Kszt.) rendelkezéseit a Sporttörvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(8)A Szövetség a MRSZ Alapszabálya e tárgykörben alkotott rendelkezésére figyelemmel más szövetségek (sportszövetségek) területi szervezeti egységeivel területi jellegű társadalmi szervezeteket hozhat létre, továbbá indítványozhatja a MRSZ-nél, hogy az maga szervezeti egységeként, vagy jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységként a Szövetség területi illetékessége alá tartozó körzeti, kerületi, városi (továbbiakban: helyi) röplabda Szövetségeket hozzon létre. A szervezeti egységeket a MRSZ kérelmére a Fővárosi Bíróság veszi alszámon nyilvántartásba.
2.§
(1) A Szövetség neve: Hajdú-Bihar Megyei Röplabda Szövetség (rövidítve: HBM-i RSZ).
(2) A Szövetség székhelye: 4025 Debrecen, Piac u. 71.
A Szövetség levelezési címe: 4029 Debrecen, Eötvös u. 13.
(3) A Szövetség jelvénye: 7x7 cm-es, négyzet alakú, fehér alapú. Középen kék színű, stilizált röplabdaháló-tartó és háló, jobb szélén labda, melyben sárga folt látható.
(4) A Szövetség zászlója: sárga alapú, középen a szakszövetség jelvénye kék színben.
(5) A Szövetség pecsétje: kör alakú. Szövege: Hajdú-Bihar Megyei Röplabda Szövetség DEBRECEN.
(6) A Szövetség alapításának éve: 1999, azzal, hogy elődei nemes hagyományaként folytatott tevékenységet elismerve, elődjének tekinti az 1948-tól működő és e tevékenységet folytató megyei röplabda szövetséget.
3.§
A MRSZ tagja a Nemzetközi Röplabda Szövetségnek (FIVB) és Európai Röplabda Konföderációnak (CEV), amely szervezetek alapszabályát és határozatát magára nézve kötelezőnek ismeri el. A Szövetség mindenkor ezt a tényt figyelembe véve jár el és betartja mind a FIVB, mind a CEV szabályait.
4.§
A Szövetség működése felett a székhelye szerint területileg illetékes ügyészség gyakorol törvényességi felügyeletet.
II. rész
5. §
(1) A Szövetség a Sporttörvény alapján - figyelemmel az 1. §-ban meghatározottakra - Hajdú-Bihar megyében szervezi, irányítja és ellenőrzi a röplabda sportágban folyó közhasznú tevékenységet, közreműködik a Sporttörvényben és egyéb jogszabályokban meghatározott állami sportfeladatok ellátásában, népszerűsíti a röplabda játékot, annak versenyzési formáit az egészség megóvása, a fiatalok nevelése és az utánpótlás biztosítása érdekében, továbbá képviseli a sportág és tagjai érdekeit. A röplabdázás vonzó, profi, szórakoztató sportággá fejlesztése érdekében tevékenykedik.
(2) A Szövetség fejleszti és ápolja kapcsolatait a külföldi röplabda szervezetekkel, együttműködik más megyei röplabda szövetségekkel és egyéb sportszervezetekkel.
(3) A Szövetség a közhasznú sporttevékenysége körében nyújtott szolgáltatásait a Szövetség tagságán kívül bármely más harmadik személy is igénybe veheti.
6. §
(1) A Szövetség feladatai:
a) gondoskodik a MRSZ alapszabályában meghatározott, megyei jellegű, megyei hatáskörbe tartozó, és/vagy a megyei szövetségek részére átadott feladatok végrehajtásáról;
b) ellátja a MRSZ elnöksége, tisztségviselői és szervei által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat;
c) működési területén szervezi és összehangolja az illetékességi területén működő helyi szövetségek munkáját;
d) kiírja és szervezi a hatáskörébe tartozó bajnokságokat és kupaversenyeket, jogosult meghatározni a megyei versenynaptárt – figyelembe véve a MRSZ hatályos hazai és nemzetközi versenynaptárát;
e) közreműködik a MRSZ szervei által a sportág fejlesztésének irányait meghatározó döntések végrehajtásában;
f) közreműködik a játékvezetők képzésében és továbbképzésében;
g) hatáskörében képviseli a röplabda sportágat és tagjaik érdekeit, képviseli a megyét a sportág hazai szervezetében, valamint az országban;
h) vezeti a hatáskörébe tartozó nyilvántartásokat, ellátja a szükséges adatszolgáltatási feladatokat;
i) intézi az igazolással, illetve átigazolással kapcsolatos, hatáskörébe tartozó feladatokat;
j) sportfegyelmi jogkört gyakorol a hatáskörébe tartozó ügyekben;
k) a MRSZ Alapszabályának ezirányú rendelkezése alapján a Szövetség jogosult arra, hogy a saját nevében szponzorálási szerződéseket, illetve a helyi önkormányzatokkal támogatási szerződéseket kössön, és az ebből származó bevételekkel maga rendelkezik;
l) jogosult az általa szervezett, illetve rendezett sporteseményekkel kapcsolatos vagyoni értékű jogok hasznosítására;
m) versenyeket, sportrendezvényeket szervez, illetve tagjai számára ilyen események szervezését engedélyezi;
n) összehangolja a röplabda játékban érdekelt szervezetek és személyek tevékenységét;
o) fellép a sportmozgalomban káros jelenségek – elsősorban a meg nem engedett teljesítményfokozó szerek, készítmények és módszerek alkalmazása ellen;
p) támogatja és szervezi az utánpótlás nevelését, a diáksport fejlesztését;
q) megállapítja a Szövetség működéséhez szükséges szabályzatokat;
r) intézi a röplabda játék azon vitás ügyeit, amelyek nem tartoznak más szervek, szervezetek hatáskörébe;
s) szervezi a sportág népszerűsítését, PR munkáját.
7. §
A Szövetség szabályzatai
(1) A Szövetség alapszabálya, mely nem lehet ellentétes a MRSZ alapszabályával és egyéb szabályzataival, biztosítja a szövetség demokratikus, önkormányzati elven alapuló működését és a tagok jogainak érvényesülését.
(2) A Szövetség alapszabályát a közgyűlés, míg az elnökség az alábbi szabályzatokat fogadja el:
a) a saját rendezésű versenyekre vonatkozó versenyszabályzatot (az egyes bajnokságok versenykiírásait);
b) a szervezeti és működési szabályzatot.
c) a vagyoni értékű jogok hasznosításáról rendelkező szabályzatot.
d) a külön törvényben előírt szabályzatokat.
(3) A Szövetség a szabályzatait a MRSZ hivatalos lapjában (Röplabda) közzéteszi.
IV. rész
A SZÖVETSÉG TAGSÁGA
8.§
(1) A Szövetség tagja lehet minden sportegyesület (így a DSE, DSK, ISK is), amely a sportág megyei versenyrendszerében részt vevő röplabda szakosztályt működtet, továbbá minden, a röplabda sportág megyei versenyrendszerében részt vevő sportvállalkozás.
(2) A Szövetségben tiszteletbeli, illetve pártoló tagként természetes személyek is részt vehetnek.
(3) A Szövetség elnöksége tiszteletbeli tagokat is választhat.
9.§
A tagsági viszony keletkezése és megszűnése
(1) A Szövetségbe történő be- és kilépés önkéntes.
(2) A Szövetségi tagság felvétellel keletkezik.
(3) A tagfelvétel kérdésében a Szövetség elnöksége határoz. A tagfelvételi kérelem nem tagadható meg, ha a tag, a jogszabályi és alapszabályi rendelkezéseknek megfelel, és a Szövetség alapszabályát magára nézve kötelezően elfogadja. A tag alapszabálya, vagy alapító okirata nem lehet ellentétes a Szövetség alapszabályával. A felvételt megtagadó határozat ellen a Szövetség közgyűléséhez lehet fellebbezni.
(4) Tagjairól a Szövetség nyilvántartást vezet.
(5) A Szövetség tagja a közgyűlés által meghatározott tagdíjat fizet. A tagdíjat a tagok a nevezéssel egyidejűleg (új tagok a belépéskor) fizetik meg.
A tagdíj mértéke 2006. évre 5 000,- Ft/év.
(6) A szövetségi tagság megszűnik:
a) kilépéssel;
b) kizárással;
c) törléssel;
d) tag jogutód nélküli megszűnésével.
(7) A kilépést írásban kell közölni a Szövetség elnökségével. A bejelentés napjával a tag jogai megszűnnek. A kilépés a tagot nem mentesíti a tagsága idején keletkezett kötelezettségei alól.
(8) A Szövetségből való kizárást csak fegyelmi eljárás során kiszabott jogerős büntetésként lehet alkalmazni. A kizárt tag jogaira és kötelezettségeire a (7) bekezdés irányadó.
(9) Törléssel szűnik meg a tagság a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, illetve ha a tagdíjat az írásbeli felszólítás kézhezvételét követően 90 napon belül sem fizette meg.
10.§
(1) A Szövetség tagjának joga:
a) részt vehet a Szövetség tevékenységében és rendezvényein;
b) részt vehet a Szövetség közgyűlése határozatainak meghozatalában;
c) képviselője választhat és választható a Szövetség szerveibe;
d) észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat a Szövetség és szervei működésével kapcsolatban;
e) ajánlásokat tehet a Szövetséget, a Szövetség szerveit és a sportágat érintő kérdésekben;
f) tájékoztatást kérhet a Szövetség tevékenységéről;
g) kiadványain feltüntetheti Szövetségi tagságát;
h) anyagilag támogatja a röplabda sportágat, a Szövetséget.
(2) A Szövetség tagjának kötelezettségei
a) a sportág fejlődésének és eredményességének elősegítése;
b) a Szövetség alapszabályának és egyéb szabályzatainak, valamint a Szövetség szervei által hozott határozatoknak a megtartása;
c) a Szövetség által meghatározott célkitűzések megvalósításának elősegítése;
d) a sportág népszerűsítése;
e) a tagdíj megfizetése.
(3) A tagok tagdíjfizetési kötelezettségüket a 9.§ (5) pontjában foglaltak szerint kötelesek teljesíteni.
(4) A Szövetség tiszteletbeli és pártoló tagjaira megfelelően alkalmazni kell jelen paragrafus (1) bekezdés a), d), e), f), g), h) pontjait és a (2) bekezdésben foglaltakat. Nevezetteket a Szövetség közgyűlésére tanácskozási joggal meg kell hívni.
(5) A Szövetség tagjai a MRSZ tagjai, de mindkét szervezet részére az alapszabályukban meghatározott tagdíjat kötelesek fizetni, a Szövetség bármelyik tagdíj meg nem fizetése esetén jogosult a felszólítást követően törölni az adott szervezetet tagjai sorából.
V. rész
11. §
A Szövetség szervei:
a) Szövetség közgyűlése;
b) Szövetség elnöksége;
c) Szövetség Ellenőrző Testülete (felügyelő bizottság);
d) Szakbizottságok;
e) Strandröplabda Szakág;
f) Tisztségviselők.
12. §
A Szövetség közgyűlése
(1) A Szövetség legfelsőbb szerve a tagok képviselőiből álló közgyűlés.
(2) A Szövetség közgyűlését az elnökségnek évente legalább egyszer rendes ülésre össze kell hívnia. A Szövetség elnöksége a közgyűlés helyéről, időpontjáról, tervezett napirendjéről és a beterjesztett javaslatokról a tagokat legalább egy hónappal korábban írásban értesíti, a részvételre jogosult egyéb személyeket és szerveket megfelelő módon tájékoztatja.
(3) A Szövetség közgyűlése nyilvános.
13. §
(1) A közgyűlésen szavazati joggal a tagok rendelkeznek a MRSZ (és egyben a Szövetség) versenyrendszerében rendszeresített bajnokságokban (egyéb tornákban illetve kupákon) résztvevő röplabda szakosztállyal rendelkező tagok (sportszervezetek) egy-egy küldöttel.
(2) A közgyűlésen tanácskozási joggal vehetnek részt a Szövetség elnökségének tagjai, akkor ha az (1) bekezdés alapján szavazati joggal nem rendelkeznek, valamint a Szövetség elnöksége által tanácskozási joggal meghívottak és a pártoló tagok.
14. §
(1) A közgyűlés napirendjét a Szövetség elnöksége állapítja meg és terjeszti a közgyűlés elé.
(2) A Szövetség rendes közgyűlésének az alábbi napirendeket kötelezően tartalmaznia kell:
a) az elnökség szakmai és pénzügyi éves beszámolója, mérleg elfogadása;
b) az Ellenőrző Testület beszámolójának megtárgyalása, értékelése;
c) a Szövetség tagja által beterjesztett javaslatok megtárgyalása.
(3) A (2) bekezdés c) pontjában említett javaslatokat abban az esetben lehet napirendre tűzni, ha azokat a közgyűlés időpontja előtt legalább két héttel írásban benyújtották az elnökségnek. Az e határidő után vagy a Szövetség közgyűlésén beterjesztett javaslatok abban az esetben tárgyalhatók, ha ezzel a szavazati joggal jelenlévő tagok legalább kétharmada egyetért.
15. §
A közgyűlés hatásköre
(1) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály megállapítása és módosítása;
b) az elnökség éves szakmai beszámolójának és a Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) szerinti beszámolójának, a következő évi szakmai és pénzügyi tervének, valamint a közhasznúsági jelentésnek az elfogadása;
c) az elnökség, a tiszteletbeli elnök és az ellenőrző testület elnökének, továbbá tagjainak megválasztása, illetve visszahívása;
d) a Szövetség más szövetséggel való egyesülésének, illetve szétválásának elhatározása;
e) a Szövetség jogi személyiségű szervezeti egységeinek létrehozása;
f) a Szövetség önkéntes feloszlásának kimondása;
g) nemzetközi szervezetbe való belépés és kilépés elhatározása, a nemzetközi kapcsolatok elveinek kialakítása, elfogadása;
h) a tagfelvétel, valamint a kizárás kérdésében hozott határozat elleni jogorvoslati kérelem elbírálása;
i) tagdíj mértékének megállapítása;
j) mindaz, amit az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
(2) A közgyűlés a Szövetség működését érintő valamennyi kérdésben jogosult dönteni, kivéve azokat az ügyeket, amelyek az alapszabály szerint más szerv hatáskörébe tartoznak, kivéve ha azokat a közgyűlés saját hatáskörébe vonja.
(3) Az elnököt, és az elnökség további tagjait a közgyűlés a tagjai közül, illetve az Ellenőrző Testület elnökét és tagjait öt évre választja, akik újraválaszthatók. A tiszteletbeli elnök választására az elnökre vonatkozó szabályokat kell irányadónak tekinteni.
(4) A közgyűlés csak akkor mondhatja ki a Szövetség feloszlását, ha a Szövetség képes bármilyen jogcímen fennálló tartozásai kiegyenlítésére.
16.§
A közgyűlés határozatképessége
(1) A közgyűlés határozatképességéhez a szavazásra jogosult tagok több mint felének jelenléte szükséges.
(2) Ha a közgyűlés az eredeti időpontjától számított egy órán belül nem válik határozatképessé, akkor azt el kell halasztani és 7-14 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni. Az ismételten összehívott közgyűlés az eredeti napirendbe felvett kérdésekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.
(3) A közgyűlésen minden szavazásra jogosult egy szavazattal rendelkezik.
17. §
A közgyűlés határozathozatala
(1) A közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással a jelenlévő szavazásra jogosultak több mint felének “igen” szavazatával hozza (a továbbiakban: egyszerű szótöbbség). Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni.
(2) A közgyűlés titkos szavazással határoz a 15. § (2) bekezdésben foglaltakról. A szavazatok leadása után a szavazatszámláló bizottság összeszámlálja a szavazatokat, és a levezető elnök kihirdeti az eredményt.
(3) A jelenlévő szavazásra jogosultak több mint kétharmadának határozata alapján a közgyűlés a 15. § (2) bekezdésében foglaltakról nyílt szavazással dönthet.
18. §
A tisztségviselők megválasztása
(1) Tisztségviselők:
- a közgyűlés által választott elnök (tiszteletbeli elnök), és az elnökség tagjai, az Ellenőrző Testület elnöke és tagjai;
- egyéb tisztségviselők: Versenybizottság tagjai
Edzői Bizottság tagjai
Játékvezetői Testület tagjai
Nyilvántartási és Átigazolási Bizottság tagjai
Jogi és Fegyelmi Bizottság tagjai
Ifjúsági és Utánpótlás Bizottság tagjai;
- vezető tisztségviselő: az elnök.
(2) A választást napirendre tűző közgyűlést megelőző két hónappal a Szövetség elnöksége legalább három tagú jelölő bizottságot választ. A jelölő bizottság köteles a tagok számára megadni a lehetőséget arra, hogy a tisztségviselőkre jelölést adhassanak. Jelölt az a személy lehet, aki a jelölést elfogadja és akit
- legalább a tagok 1/3-a írásban jelöl, vagy
- a közgyűlés egyszerű szótöbbségű határozatával a jelölőlistára felvesz.
(3) Megválasztottnak az tekinthető, aki a leadott érvényes szavazatoknak több mint a felét megszerezte. Ha több jelölt esetén a választási fordulóban egyik jelölt sem kapta meg a megválasztásához szükséges szavazatot, újabb választási fordulót kell tartani, amelyben a legkevesebb szavazatot kapott jelölt nem vehet részt.
(4) A választást meg kell ismételni:
a) szavazategyenlőség esetén;
b) testület tisztségviselőinek választása során – a (3) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – mindaddig, amíg a testület valamennyi tisztségviselői helye nincs betöltve.
(5) A közgyűlés által választott testületi tag visszahívható. A visszahívást a tagok egyharmada kezdeményezheti. A visszahívásra a megválasztás szabályait kell alkalmazni.
19. §
A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat, melyeket minden naptári év elejétől újrakezdődően sorszámozni kell, feltüntetve a határozathozatal időpontját is. A jegyzőkönyvet az elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá és a közgyűlés által megválasztott két személy hitelesíti. A jegyzőkönyvet a közgyűlésen résztvevő részére kérésére meg kell küldeni.
20. §
A Szövetség rendkívüli közgyűlése
(1) A közgyűlést az elnökségnek rendkívüli ülésre az erre vonatkozó kezdeményezés kézhezvételétől számított legkevesebb tizenöt, legfeljebb harminc napon belüli időpontra össze kell hívnia, ha:
a) a Szövetség elnökségének határozata így rendelkezik;
b) a tagok legalább egyharmada az ok és a cél megjelölésével ezt kéri;
c) a MRSZ a bíróság rendelkezése alapján azt elrendeli, illetve a bíróság az ügyészség kérelmére ezt rendeli el, vagy a MRSZ Elnöksége így dönt;
d) ha a Szövetség elnöke megválik tisztségétől;
e) ha az elnökség létszáma 3 főre csökken;
f) ha a Ellenőrző Testület létszáma 1 főre csökken, vagy a Ellenőrző Testület elnöke megválik tisztségétől;
g) egyéb, az alapszabályban meghatározott esetben.
(2) A rendkívüli közgyűlésre egyebekben az alapszabálynak a Szövetség rendes közgyűlésére vonatkozó szabályai az irányadóak.
21. §
A Szövetség elnöksége
(1) A Szövetség ügyintéző-képviselő szerve az elnökség, mely a Szövetség tevékenységét a két közgyűlés közötti időszakban irányítja.
(2) Az elnökség feladata és hatásköre:
a) a Szövetség rendes és rendkívüli közgyűlésének összehívása;
b) a Szövetség törvényes és alapszabályszerű működésének biztosítása és ellenőrzése;
c) a közgyűlési határozatok végrehajtásának szervezése és ellenőrzése;
d) a Szövetség szabályzatainak megállapítása, módosítása, az alapszabály kivételével;
e) az éves költségvetés elfogadása;
f) szakmai elismerésekre és kitüntetések adományozására való javaslattétel;
g) a bajnokság és Szövetségi versenyek kiírása;
h) a sportág megyei versenynaptárának jóváhagyása;
i) a megyei válogatott keretek felkészülési programjának jóváhagyása;
j) a szakbizottságok létrehozása, megszüntetése. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozók kivételével;
k) az általa létrehozott szakbizottságok tisztségviselőinek megválasztása, illetve felmentése, a szakbizottságok munkatervének jóváhagyása;
l) a tagfelvételi kérelmek elbírálása;
m) az éves beszámoló elkészítésével egyidejűleg közhasznúsági jelentés elkészítése;
n) hatáskörébe utalt jogorvoslati kérelmek elbírálása,
o) fegyelmi jogkör gyakorlása;
p) a prémiumkeretek jóváhagyása;
q) a hatáskörébe utalt átigazolási ügyek elbírálása;
r) rövid-, közép- és hosszutávú szakmai program elfogadása;
s) döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket jogszabály, alapszabály vagy a Szövetség közgyűlése nem utalt más szerv hatáskörébe.
(3) A közhasznúsági jelentés tartalmazza:
a) a számviteli beszámolót;
b) a költségvetési támogatás felhasználását;
c) a vagyon felhasználására vonatkozó kimutatást;
d) a cél szerinti juttatások kimutatását;
e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatások mértékét;
f) a szövetség vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét, valamint;
g) a közhasznúsági tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.
(4) A közhasznúsági jelentés nyilvános, abba bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot kérhet.
22. §
A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a Szövetség részére ingatlan vagyon megszerzése, megterhelése, elidegenítése, hitel felvétele, jogról való lemondás, gazdasági vállalkozási tevékenység elhatározása, valamint minden olyan jognyilatkozat, amelynek alapján a Szövetség számára jelentős vagyoni terhek vagy kötelezettségek keletkeznek.
23. §
Az elnökség tagjai
(1) Az elnökség létszáma 5 fő. Az elnökséget 1 elnök, 1 titkár és 3 elnökségi tag alkotja.
(2) Az elnökségnek az a magyar állampolgár, illetőleg bevándorlási-letelepedési engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet tagja, akit bíróság nem tiltott el a közügyek gyakorlásától.
(3) A Szövetség elnöke, titkára nem lehet a Szövetség tagjának, illetve a megye területén működő területi és helyi Szövetségeknek tisztségviselője, valamint ezekkel munkaviszonyban álló személy.
(4) Az elnökségi tagok jogai és kötelezettségei:
a) az elnökségi üléseken és az elnökség határozatainak meghozatalában való részvétel;
b) észrevételek, javaslatok tétele a Szövetség működésével, a sportággal kapcsolatban;
c) felvilágosítás kérése a sportággal összefüggő kérdésekben, a Szövetség elnöke, titkára döntéseivel kapcsolatban;
d) megbízás alapján a Szövetség képviselete;
e) részvétel az elnökség elé kerülő dokumentumok kimunkálásában és végrehajtásában;
f) Szövetségi határozatok végrehajtása;
g) javaslattétel rendkívüli közgyűlés összehívására.
(5) Az elnökség tagjai tisztségükben újraválaszthatók.
(6) Az elnökségi tagság megszűnik:
a) a mandátum lejártával;
b) lemondással;
c) visszahívással;
d) elhalálozással;
e) a Szövetségből való kizárással;
f) a közügyektől való eltiltást kimondó jogerős bírói ítélettel.
24. §
Az elnökség működése
(1) Az elnökség üléseit negyedévente tartja.
(2) Rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt az elnök, titkár vagy két elnökségi tag az ok és a cél megjelölésével indítványozza.
(3) Az elnökség üléseinek nyilvánosságáról saját hatáskörében dönt.
(4) Az elnökség üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni az Ellenőrző Testület elnökét és az egyéb érintetteket.
(5) Az elnökség maga készíti el - a szervezeti és működési szabályzatában – az ügyrendjét.
(6) Az elnökség ülését az elnök – akadályoztatása esetén a titkár – hívja össze. Az ülés helyéről, időpontjáról és a megtárgyalandó kérdésekről – az előterjesztések megküldésével – legalább egy héttel korábban értesíteni kell az elnökség tagjait és a meghívottakat. Sürgős esetben rövidebb határidő is megállapítható.
25. §
(1) Az elnökség a tagok több mint a felének jelenléte esetén határozatképes. A határozatképtelenség miatt elhalasztott ülést 7 napon belül ismételten össze kell hívni. Az ismételten összehívott elnökségi ülés az eredeti napirendbe felvett kérdésekben a jelenlevők számára tekintet nélkül határozatképes.
(2) Az elnökség üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az elnökségi ülésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet az elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A jegyzőkönyvet az elnökség tagjainak az ülést követő két héten belül meg kell küldeni. A szavazásról emlékeztető készül és erről a tagok külön kérésre tájékoztatást kaphatnak.
(3) Az elnökség határozatait általában nyílt szavazással, a jelenlévő tagok több mint a felének “igen” szavazatával hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(4) Bármelyik elnökségi tag titkos szavazást kérhet egy-egy döntéshez. Ehhez a jelenlévő tagok kétharmadának a hozzájárulása szükséges.
VI. rész
TISZTSÉGVISELŐK
26. §
A Szövetség elnöke
(1) A Szövetség legfőbb tisztségviselője az elnök. Az elnök az elnökségen keresztül irányítja és vezeti a Szövetség működését. Tevékenységét társadalmi funkcióban látja el. Az elnököt a közgyűlés úgy választja meg, hogy a jelöltek a választás előtt a közgyűléssel kötelesek ismertetni szakmai koncepciójukat.
(2) Az elnök feladatai és hatásköre:
a) az elnökségi ülések, valamint a közgyűlések összehívása és vezetése;
b) a Szövetség képviselete;
c) a hírközlő szervek tájékoztatása a Szövetség tevékenységéről;
d) aláírási jog gyakorlása (utalványozás);
e) a MRSZ-el és más hazai szervezetekkel való kapcsolattartás;
f) nemzetközi kapcsolat kialakítása, ápolása;
g) munkáltatói jogkör gyakorlása a Szövetséggel munkaviszonyban álló munkavállaló felett;
h) kialakítja azon támogatók csoportját, amelynek feladata a megyei versenyzési feltételekhez anyagi háttér biztosítása;
i) döntési jogkör gyakorlása mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés, az elnökség illetőleg a Szövetség más szervének hatáskörébe;
j) mindazoknak a feladatoknak az ellátása, melyeket jogszabály, az alapszabály, illetve a közgyűlés vagy az elnökség az elnök hatáskörébe utal.
(3) Az elnököt távolléte, akadályoztatása vagy a 23. § (6) bekezdésében foglaltak esetén megbízás alapján a titkár helyettesíti a Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzített munkamegosztás alapján.
(4) Az elnök képviseleti jogkörét meghatározott ügyekben vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve az elnökség más tagjára írásban átruházhatja.
(5) Az elnök tevékenységéről rendszeresen beszámol az elnökségnek, továbbá a közgyűlésnek.
27. §
A Szövetség titkára
(1) A Szövetség hivatali munkáját és gazdálkodását az alapszabály rendelkezései szerint a titkár irányítja a közgyűlési és elnökségi határozatok keretei között.
(2) A titkárt az elnökség saját tagjai közül 5 éves megbízatásának idejére nevezi ki. A titkár feladatát társadalmi funkcióban, vagy a Szövetséggel munkaviszonyban állva látja el. A titkár munkajogi jogállásáról a mindenkori közgyűlés hivatott dönteni.
(2) A titkár feladata és hatásköre:
a) az elnökség és a közgyűlés elvi és gyakorlati döntései alapján összehangolja a Szövetség munkáját;
b) előkészíti az elnökség üléseit;
c) gondoskodik az elnökségi ülések és a közgyűlések jegyzőkönyveinek vezetéséről;
d) gondoskodik a Szövetség nyilvántartásainak vezetéséről;
e) figyelemmel kíséri a Szövetség működésével kapcsolatos jogszabályokat és biztosítja azok végrehajtását, szükség esetén kezdeményezi a Szövetség határozatainak módosítását;
f) tájékoztatja a hírközlő szerveket a Szövetség munkájáról;
g) az elnök által meghatározott ügyekben képviseli a Szövetséget, valamint a bankszámla feletti rendelkezéshez az elnökkel együtt utalványozási jogkört gyakorol;
h) ellátja mindazokat az ügyeket, amelyeket az Alapszabály vagy a közgyűlés a hatáskörébe utal.
(3) A titkár tevékenységéről rendszeresen beszámol az elnökségnek, és tájékoztatja az elnököt.
(4) A titkárt távolléte vagy akadályoztatása esetén – az elnöki hatáskörök kivételével – az ezzel az elnök által megbízott elnökségi tag helyettesíti.
VII. rész
AZ ELLENŐRZŐ TESTÜLET
28. §
(1) A közgyűlés a Szövetség működésének, gazdálkodásának és vagyonkezelésének folyamatos ellenőrzésére öt évi időtartamra három tagú Ellenőrző Testületet választ.
(2) Az Ellenőrző Testület elnöke és tagja a Szövetségben más tisztséget nem viselhet. Az Ellenőrző Testületnek nem lehet elnöke és tagja a Szövetséggel munkaviszonyban álló, a Szövetségnél gazdasági feladatokat ellátó személy, továbbá az a személy, akinek hozzátartozója a szövetség elnökségének tagjával, illetőleg a Szövetségnél gazdasági feladatokat ellátó személlyel hozzátartozói kapcsolatban áll. Az Ellenőrző Testület tagjai nem lehetnek egymásnak hozzátartozói.
(3) A (2) bekezdés alkalmazásában hozzátartozón a Polgári Törvénykönyv 685. § b) pontja szerinti személyeket kell érteni.
(4) Az Ellenőrző Testület tagja a Szövetség vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet.
(5) Az Ellenőrző Testület tevékenységét az Ellenőrző Testület elnöke irányítja.
(6) Az Ellenőrző Testület az ügyrendjét maga állapítja meg. Az Ellenőrző Testület éves ellenőrzési terv alapján dolgozik, amelyről a Szövetség elnökségét tájékoztatja.
(7) Az Ellenőrző Testület feladata:
a) a Szövetség pénz- és vagyonkezelésének vizsgálata;
b) az éves mérleg (zárszámadás) felülvizsgálata;
c) a gazdálkodás célszerűségének, szabályszerűségének, az előirányzott bevételek és kiadások teljesítésének évenkénti vizsgálata;
d) az Ellenőrző Testület írásbeli jelentésének hiányában a közgyűlés az Sztv. szerinti beszámolóról és a következő évi pénzügyi tervről nem dönthet.
(8) Az Ellenőrző Testület tagjai – feladataik ellátása során – jogosultak a Szövetség gazdálkodásával kapcsolatos bármely iratba betekinteni, a Szövetség tisztségviselőitől tájékoztatást kérni.
(9) Az ellenőrzések megkezdéséről az Ellenőrző Testület tájékoztatni köteles a Szövetség elnökét és főtitkárát. Az ellenőrzés során az Ellenőrző Testület a pénzügyi, gazdasági, illetőleg a belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint jár el.
(10) Az ellenőrzés tapasztalatairól a Ellenőrző Testület elnöke – a vizsgálat befejezésétől számított 15 napon belül – tájékoztatja a Szövetség elnökét. Ha a vizsgálat szabálytalanságot vagy rendellenességet állapít meg, egyúttal ennek megszűntetésére írásban is fel kell hívni a figyelmet.
(11) A vizsgálatot követő intézkedési terv végrehajtását – az abban meghatározott határidő elteltétől számított 30 napon belül – az Ellenőrző Testület utóvizsgálat keretén belül ellenőrzi.
(12) Ha a kifogásolt gyakorlat fennállását az elnökség nem ismeri el, vagy az utóvizsgálat sem vezetett eredményre, az Ellenőrző Testület közvetlenül az intézkedésre jogosult szervhez fordulhat, szükség esetén kezdeményezheti rendkívüli közgyűlés összehívását.
(13) Az Ellenőrző Testület köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
- a Szövetség működése során olyan jogszabálysértés vagy a Szövetség érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény ( mulasztás ) történt, amelynek megszűntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé,
- a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
(14) Az intézkedésre jogosult vezető szervet az Ellenőrző Testület indítványára – annak megtételétől számított 30 napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására az Ellenőrző Testület is jogosult.
(15) Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedést nem teszi meg, az Ellenőrző Testület köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
(16) Az Ellenőrző Testület tevékenységéről a Szövetség közgyűlésének köteles beszámolni.
VIII. rész
A SZÖVETSÉG SZAKBIZOTTSÁGAI
29. §
(1) A Szövetség közgyűlése, a Szövetség tevékenysége segítése céljából, a bizottsági tagok megválasztásával egyidejűleg állandó szakbizottságokat hozhat létre a következők szerint:
a) Versenybizottság;
b) Edzői Bizottság;
c) Játékvezetői Testület;
d) Nyilvántartási és Átigazolási Bizottság;
e) Jogi és Fegyelmi Bizottság;
f) Ifjúsági és Utánpótlás Bizottság.
(2) A szakbizottságok feladatait és hatáskörét a Szövetség Szervezeti és Működési Szabályzata, a szakbizottságok működésének részletes szabályait az elnökség által jóváhagyott működési szabályzatuk határozza meg.
(3) A szakbizottságok üléseit a szakbizottság elnöke vezeti.
(4) A szakbizottságok véleményezési, javaslattételi, illetőleg szervezési joggal rendelkeznek mindazokban az ügyekben, amelyekre rendelték őket.
(5) Egyes tevékenységi körök ellátására az elnökség ad hoc (ideiglenes) bizottságokat is létrehozhat.
IX. rész
STRANDRÖPLABDA SZAKÁG
30. §
(1) A Strandröplabda Szakág a Szövetség közgyűlése által létrehozott szakág, élén a szakági elnök áll, akit a közgyűlés választ 5 éves időtartamra.
(2) A Strandröplabda Szakág működési szabályzatát maga készíti el, ami nem állhat ellentétben a MRSZ Strandröplabda Szakág (továbbiakban: MRSZ SRSZ), valamint a megyei Szövetség alapszabályával és egyéb szabályzataival. A működési szabályzatot a Szövetség elnöksége hagyja jóvá.
(3) A Strandröplabda Szakág szakági elnöke a szakág tevékenységéről, működéséről félévente köteles beszámolni a Szövetség elnökségének.
(4) A Strandröplabda Szakág strandröplabda sportágban:
a) megállapítja a megyei verseny, játék, igazolási és átigazolási, valamint nyilvántartási szabályokat;
b) a MRSZ SRSZ versenynaptárát figyelembe véve megyei versenynaptárt készít;
c) kialakítja, szervezi és lebonyolítja saját versenyrendszerét;
d) a MRSZ SRSZ-el összhangban meghatározza a megyében a strandröplabda sportág fejlesztésének fő irányait és gondoskodik megvalósításukról;
e) gondoskodik a sportolók nyilvántartásáról;
f) fegyelmi jogkört gyakorol a hatáskörébe tartozó ügyekben;
g) ellátja a strandröplabda sport működési feltételeinek biztosításával összefüggő, valamint a MRSZ SRSZ által meghatározott egyéb feladatokat;
h) versenyeket és sportrendezvényeket szervez;
i) összehangolja a strandröplabda játékban érdekelt szervezetek és személyek tevékenységét;
j) intézi a strandröplabda játék azon vitás ügyeit, melyek nem tartoznak más szervek hatáskörébe.
(5) A Strandröplabda Szakág a (4) bekezdés a), b), d), e), g), i) pontjaiban foglaltakat a MRSZ SRSZ és a megyei Szövetség elnökségének egyetértésével végzi.
X. rész
A SZÖVETSÉG VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐIRE VONATKOZÓ
ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK
31.§
(1) Az elnökség és vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685.§ b. pont), valamint élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján:
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetőleg a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a szövetség cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Szövetség által a tagjának - tagsági jogviszony alapján - nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
(2) Nem lehet a Szövetség felügyelő szervének elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki:
a) Szövetség elnöke vagy az elnökség tagja;
b) a Szövetséggel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll;
c) a Szövetség cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a Szövetség tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
d) az a)-c) pontokban meghatározott személyek hozzátartozója.
(3) A Szövetség vagy a Szövetség közhasznú szervezeti jogállásának megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozásait nem egyenlítette ki.
XI. rész
A SZÖVETSÉG GAZDÁLKODÁSA ÉS VAGYONA
32.§
(1) A Szövetség elsősorban a tagdíjakból, a központi költségvetési, önkormányzati, regionális illetve egyéb támogatásokból, felajánlásokból és a Szövetség kereskedelmi és egyéb vállalkozási tevékenységéből származó bevételekből gazdálkodik.
(2) A Szövetség kizárólag olyan vállalkozást alapíthat, illetve olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben felelőssége korlátozott és e korlátozott felelősség mértéke nem haladja meg a vállalkozásba (gazdasági társaságba) vitt vagyonának mértékét.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott korlátozás érvényes a Szövetség által a vállalkozás (gazdasági társaság) alapítása és működtetése során tett kötelezettségvállalás mértékére is.
(4) A Szövetségnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve a vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani. A Szövetség működéséhez szükséges bevételek az alábbiakból tevődnek össze:
a) az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás vagy adomány;
b) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;
c) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;
d) a Szövetség eszközeinek befektetéséből származó bevétel;
e) tagsági díjak;
f) magán- és jogi személyek támogatása;
g) a tagszervezetek által befizetett - jogszabályban vagy közgyűlési határozatokban - megállapított egyéb díjak;
h) a nemzetközi szervezetektől kapott támogatás;
i) vállalkozási tevékenységből származó bevétel
j) a Szövetség által kiszabott pénzbüntetések;
k) egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevételek.
(5) A Szövetség költségei:
a) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
b) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
c) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások), valamint
d) a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.
(6) A Szövetség vagyona:
a) készpénz (bankbetét, folyószámlán lévő összeg);
b) készpénzre szóló követelés;
c) értékpapír;
d) ingatlan és ingó vagyon.
(7) A Szövetség bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért a saját vagyonával felel. A Szövetség tagjai a Szövetség tartozásaiért - a befizetett tagdíjon túlmenően - saját vagyonukkal nem felelnek.
(8) A Szövetség vállalkozási tevékenységet kizárólag közhasznú céljainak elérése érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.
(9) A Szövetség a tevékenységi célja szerinti gazdálkodását, valamint gazdálkodási-vállalkozási tevékenységét az ebből származó eredmény megállapítását a hatályos jogszabályok alapján végzi.
(10) A Szövetség a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt az alapszabályában meghatározott tevékenységre fordítja.
(11) A Szövetség váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, illetve vállalkozásának fejlesztéséhez a közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, valamint az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.
XII. rész
33. §
(1) A Szövetség megszűnik:
a) feloszlásának a közgyűlés által történt kimondásával;
b) az MRSZ és a jogszabályokban meghatározott más szervek általi feloszlatásával;
c) megszűnésének megállapításával.
(2) Ha a Szövetség feloszlással, jogutód nélkül szűnik meg, a fennmaradó vagyon az MRSZ tulajdonába kerül.
(3) Ha a bíróság a Szövetséget megszünteti, a fennmaradó vagyont az MRSZ rendelkezésére kell bocsátani.
XIII. rész
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
34.§
(1) A Szövetség tagjai kötelezik magukat arra, hogy a sporttevékenységgel illetve a Szövetségben folytatott tevékenységgel összefüggésben egymás között keletkezett vitás ügyekben mindaddig nem fordulnak bírósághoz, amíg a vitás ügyet a Szövetség elnöksége vagy az MRSZ más szerve nem tárgyalta.
(2) A Szövetség Alapszabályában illetve egyéb szabályzataiban foglalt rendelkezések hivatalos értelmezésére a Szövetség Elnöksége, illetve az MRSZ Jogi és Fegyelmi Bizottsága jogosult. Az Elnökség illetve a Bizottság állásfoglalása a Szövetség valamennyi tagjára, illetve szervére nézve kötelező.
35.§
Az elnökség által elfogadott, a Szövetség szervezeti és működési szabályzatában rendelkezni kell:
a) olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a közgyűlés, illetve az elnökség döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, és a döntést támogatók, illetőleg ellenzők számaránya, és - amennyiben lehetséges - személye megállapítható;
b) a közgyűlés és az elnökség döntéseinek az érintettekkel való közlési és nyilvánosságra hozatali módjáról;
c) a Szövetség működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjéről;
d) a Szövetség működésének, szolgáltatásai igénybevétele módjának, valamint a beszámolói közlésének nyilvánosságáról.
36. §
(1) A Szövetség, illetőleg annak kiemelkedően közhasznú szervezeti minősítésének nyilvántartásba vételével (átsorolásával, törlésével) kapcsolatos eljárást az MRSZ közreműködésével a Fővárosi Bíróság folytatja le.
(2) A Szövetség az (1) bekezdésben megjelölt eljárásokban a bekövetkezett változásokat, változtatásokat azok bekövetkeztétől számított 60 napon belül jelenti be az MRSZ-en keresztül a Fővárosi Bíróságnak.
ZÁRADÉK
Jelen alapszabály, a Szövetség megalakulásának (újjáalakulásának) időpontjában 2005. január hó 15 (szombat) napján lép hatályba.
Szombathy András
a Szövetség elnöke